Autizmus

Autizmus szakmai irányelvek letöltése >>

Milyen gyanújelek esetén gondoljunk autizmusra?

Az autizmus spektrumállapot neve arra utal, hogy az autizmus nagyon változatos tünetekkel jelenik meg, minden érintettnél egyedi képet mutat: a súlyosan fogyatékos nem beszélő betegtől a hétköznapokban jól elboldoguló Asperger szindrómásokig minden fokozat megtalálható.

Szerző: Prekop Csilla, Kollárovics Nóra | Lektor: Dr. Gádoros Júlia

Közös vonás azonban, hogy a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció, a társas együttműködés, a rugalmas gondolkodás és tevékenységszervezés képességterületein a gyermek a korához és élethelyzetéhez képest eltérően viselkedik. A fenti három fő fejlődésterületek egyikében, de akár mind a háromban, már hároméves kor előtt mutatkoznak lemaradások, egyenetlenségek. Nemzetközi gyakoriság vizsgálatok alapján az autizmus ma már minden 100 emberből legalább egyet érint. Ez a 20 évvel korábbihoz képest igen magas szám a gyorsan fejlődő vizsgálati eszközök, diagnosztikus módszerek alkalmazásával áll összefüggésben. Az autizmus konkrét kiváltó okát évtizedek óta zajló kutatás ellenére máig sem tudták azonosítani. Nincsenek meghatározott agyi eltérések, laboreredmények, genetikai eltérések,  amelyek az autizmusra jellemző viselkedési tünetek mellett minden érintett személynél megtalálhatóak lennének.

A leggyakoribb gyanújelek: A gyermek beszéde késik, hiányzik, vagy egyoldalúan ismételget hangsorokat, szótagokat, különös hangzású szavakat vagy hosszabb szövegeket kommunikációs szándék nélkül. Kívánságainak kifejezésére mások kezét vagy egész testét húzza vagy tolja a számára kívánatos tárgyhoz, tevékenységhez. Beszéd közben figyelmen kívül hagyja a hallgatóság figyelmét, érdeklődését, szándékát, véleményét. A beszéd hiánya mellett nincs vagy kevés a nyelvet helyettesítő és a beszédet kiegészítő gesztus, mimika, mutatás, szemkontaktus használata is. Mások kezdeményezésére szokatlanul reagál, pl. elutasítás vagy túlzott közvetlenség lehet a válasz. Gyermekkorban a kortársakkal való együttműködés nem vagy nehezen fejlődik, szívesebben keresi felnőttek vagy jóval fiatalabb gyerekek társaságát. Élményeit, emlékeit az eseményhez képest nagyon megkésve vagy töredékesen osztja meg, még kérdésfeltevésre is. Szokatlan lehet a beszéd, a ritmusa, dallama és a hangerő. Sok a másoktól vagy meséből, filmekből hallott szó szerint, akár változatlan hangon ismételt beszéd. A beszélgetést nagyon hamar a sajátos érdeklődési területére tereli, amitől nehéz vagy lehetetlennek tűnik eltéríteni. Szó szerint értelmezi a szavakat, félreérti a viccet, az iróniát, a hasonlatokat, nem érti  a ki nem mondott, sugallt utalásokat. Nem, vagy ritkán szólít meg mást a figyelme felkeltése érdekében, hogy a szemébe nézve megmutasson neki valamit, amit érdekesnek talál.

Az érzékszervei közül egy, vagy több túlzottan érzékeny, ezért kerül bizonyos ingereket, pl. befogja a fülét, eltakarja a szemét, csak bizonyos tulajdonságú, pl. állagú, tapintású, színű stb. tárgyakat, ruhaneműt vagy ételeket fogad el, vagy éppen ellenkezőleg, aktívan keres bizonyos érzéseket, pl. szorítást, erős fényt, felületek tapintás élményét, intenzív szokatlan íz kombinációkat, furcsa testhelyzeteket. Lehet, hogy a látható dolgokat nem a szemével, hanem a szájával tapintva, megszagolgatva igyekszik megismerni. Mozgásában szokatlan ismétlődő nem célirányos mozgáselemek jelentkezhetnek, pl. pörgés, repkedés, ugrálás. Nem kikerüli, hanem rálép játékokra, gyerektársaira, ha a szőnyegen az útjába akadnak. Félreérti vagy nem érti mások szándékait, érzéseit. A könnyező szemek láttán nevethet a látványon, mert nem érzi át a másik szomorúságát. A változások zavaróak számára, ezért ellenáll azoknak. A váratlan események, elakadás, kudarc vagy zavarodottság esetén nem kér segítséget, hanem pánikba esik, szélsőséges dühkitörése jelzi, hogy bajban lehet. Egy-egy kialakult, jól használt készségét a megszokottól kissé eltérő helyzetben nem képes használni. A családi, a kortárs, a munkahelyi közösségekben nem látja át a hierarchiát, a szerepeket, mert nem tudja, hol vannak a saját szerepének és lehetőségeinek határai. Jellemző lehet, hogy a jól látható, konkrét, gyakorlati tapasztalatokból, nagyon részletes megfigyeléseiből tud jól tanulni, és amit megtanult, meglepően jól őrzi a memóriája.

Van, aki az érdeklődési területén különlegesen magas szintű ismeretek elsajátítására is képes lehet. Lehet, hogy szokatlan témában vagy szokatlan mennyiségben gyűjtöget és őrizget tárgyakat.

A diagnózis megállapítása

Gyanú esetén a kivizsgálás gyermekpszichiátrián történik szakorvos, pszichológus, gyógypedagógus és a családtagok aktív közreműködésével. Javasolhatják a vizsgálatokat a gyermekorvosok, a védőnők, a bölcsődei, óvodai, iskolai pedagógusok, de kezdeményezhetik a gyermek szülei is. A gondviselők visszaemlékezései, tapasztalatai nélkülözhetetlenek a diagnózis folyamatában. Hogyan tovább? A diagnózis felállításával elindulhat az a folyamat, ami először is a gyermek elfogadásához szükséges megértést, a probléma természetének megismerését, a család a további befogadó közösség tagjainak támogatását is jelenti. Emellett a hiányzó képességeinek kompenzálásának, illetve az átlagostól eltérő gondolkodási képességeinek egyénre szabott fejlesztésének is meg kell kezdődnie.

Az autizmussal élő gyermekek esetében a helyi Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata keretében állapítják meg a gyermek, fiatal sajátos nevelési igényét. Itt javaslatot tesznek arra, hogy átlagos fejlődésű gyermekek között integrálva, vagy autizmussal élő gyermekek számára kialakított, speciális csoportban szükséges a tankötelezettség teljesítésének feltételeit biztosítani. Az ellátó hely kiválasztása attól is függ, hogy az autizmus mellett milyenek a gyermek általános értelmi, beszéd, figyelmi képességei, és milyen viselkedésproblémák rendezésére vagy egyéb betegség kezelésére van szükség. A diagnózis alapján a súlyosság függvényében a gyermek 10 éves koráig emelt családi pótlék, és GYES, azt követően ápolási díj is megilletheti a családot. Az általános iskolában már autizmus specifikus SNI keretében tanuló fiatalok a felsőfokú oktatás felvételi rendszerében 40 plusz pontot kapnak. Az autizmussal élő emberek többsége az átlagnál kiszolgáltatottabb lehet. Sorsuk nagyban függ a családtagjaik, a szolgáltatók, a mindenkori befogadó közösség tagjainak segítőkészségétől. Mindenkinek érdeke az hasznos, értékes egyéni adottságaik kibontakoztatása és az, hogy képességeikhez mérten minél önállóbb, méltóságteljes, boldog életet éljenek a szükséges és elégséges szeretetteljes támogatás mellett. Irodalom: A diagnózist követő számos teendőről, lehetőségekről, sorstárs és szülői közösségekről, szolgáltatásokról, olvasnivalóról az Autisták Országos Szövetségének honlapján tájékozódhatnak.

FORRÁS: www.bekesmegyeiegeszseg.hu